New York

New York (hivatalos nevén City of New York) az Amerikai Egyesült Államok legnépesebb és az amerikai kontinens harmadik legnépesebb városa. 
Az országon belül és világviszonylatban is az egyik legjelentősebb politikai, üzleti és kulturális központ. Több félszigeten és szigeten, illetve részben a szárazföldön fekszik az Atlanti-óceán nyugati partján.
 

Manhattan

New York legmozgalmasabb, egyben tán legizgalmasabb kerülete egy sziget. A 87,5 négyzetkilométeren elterülő Manhattan 1,5 millió ember otthona, ők rengeteg turistával és vendégmunkással osztozkodnak rajta.

Az East River és a Hudson által határolt Manhattan építészetével és hangulatával vonzza magához utazók millióit minden évben. Az 1900-as évek elején itt nőttek a világ első felhőkarcolói, és ennek öröksége, hogy ma több száz méter magas épületek serege szorítja közre utcáit, sugárútjait, sajátos környezetet teremtve ezzel.

 

Brooklyn

Brooklyn a holland telepesek által az 1600-as években alapított Breuckelenből fejlődött ki. 1883 óta köti híd Manhattanhez, ennek ellenére karaktere és hangulata a szigetétől messze eltérő. A kerületet sakktáblaszerű elrendezéssel bíró utcák, alacsony építésű lakóépületek és kertes házak jellemzik.

Régen a fák, az otthonok és a templomok városának becézték, ma pedig a The Planet, vagyis A Bolygó névvel szokás illetni. Utóbbit az itt élő nagyszámú spanyol, olasz, ír és zsidó lakosságnak köszönheti.

 

Bronx

Bronx a város legészakibb kerülete, és az ötből ez az egyetlen, amely nem szigeten terül el. Neve egy svéd hajóskapitányhoz köthető, akit Jonas Broncknak hívtak, és a 17. század közepén élt a környéken. Jonas eredetileg a kerületet átszelő folyó névadója volt, de idővel a kerület is átvette a folyó nevét.

A legutóbbi népszámlálási adatok szerint 1,4 millió lakójának több mint fele hispán, latin vagy spanyol származású. A kulturálisan sokszínű, csendes kerület látnivalókban kissé szegényes, ettől függetlenül érdemes felkeresni.

 

Queens

New York legnagyobb, egyben – Brooklyn után – második legnépesebb kerülete. Etnikailag nagyon sokszínű, a lakosság fele bevándorló, így nem meglepő, hogy itt található a város második legnagyobb kínai, valamint indiai negyede. A holland gyarmatosítás óta ismert vallási szabadságáról.

Queens egy lakóépületekkel, kertvárosokkal és üzleti negyedekkel teli kerület. Bár mérete óriási, nem sok látnivalót rejt, a kevés között azonban több olyan akad, ami minőségi időtöltésre alkalmas.

 

Staten Island

Földrajzilag talán ez a legkiesőbb kerület. Staten Island teljes területe az azonos nevű szigeten terül el, így szárazföldön semmivel sem határos. Mindössze 465 000 fő él itt, ami a város lakosságának körülbelül 5-6 százaléka. A New York-i keringésből teljesen kiesik, ezért gyakran illetik az elfeledett kerület címmel.

A sziget gyéren lakott, így hangulata néhol inkább hasonlít egy vidéki faluéra, mintsem egy nagyvároséra.

 

Néhány érdekes, hasznos földrajzi adat, ami egy turistának érdekes lehet:

  • A Manhattan észak-déli irányban 21 kilométer hosszú (e sorok írója egy nap ezt előre kitervelt szándékkal legyalogolta, és a déli csücskére érve önelégültséggel enyhítette fáradtságát), a legszélesebb része 3,7 kilométer. A Manhattan-en magán kb. 1,6 millió az állandó lakosság.
  • New York város utcáinak összhossza 10 ezer 200 kilométer.
  • A New York-i metró vonalak hossza összesen 1355 kilométer, az állomások száma pedig 468.
  • 2010-es statisztika szerint New York City lakosságának 44 százaléka fehér (33 százaléka nem spanyolajkú fehér), 25,5 százalék fekete, 12,7 százalék ázsiai. Ez ugyan nem tesz ki 100 százalékot, tehát lehet, hogy a maradék besorolhatatlan? Tán a maradékban vannak az őslakos indiánok. Az Egyesült Államok indián őslakónak 20 százaléka érdekes módon New York városban él, nem valami, a természeti hitének kedvesebb tájon.
  • Míg a legtöbb amerikai városnak van Main Street elnevezésű főutcája, New York-nak nincs ilyen.
  • New Yorkban állítólag 130 ezer magyar él.